Konfliktusok, harcok, küzdelmek nap mint nap
By d Margaret Paul, Ph.DApril 12, 2019
Gondoljunk arra az utolsó alkalomra, amikor konfliktusba kerültünk valakivel, és vitatkozva érveltünk - a partnereddel, a barátoddal, a szül?ddel, a gyermekeddel, vagy bárkivel az életedben. Mit vitattatok, és miért Ültétek bele a rengeteg energiát vitatkozásba vagy harcokba?
Miért vitatkozunk, miért küzdünk a konfliktusainkban?
Gondoljunk arra az utolsó alkalomra, amikor konfliktusba kerültünk valakivel, és vitatkozva érveltünk - a partnereddel, a barátoddal, a szül?ddel, a gyermekeddel, vagy bárkivel az életedben. Mit vitattatok, és miért öltétek bele a rengeteg energiát vitatkozásba vagy harcokba?
Az érvelés és a harc okai
Íme néhány ok, amiért vitatkozhatsz és harcolhatsz konfliktushelyzetekben:
• Úgy gondolod, hogy a másik személyt ráveheted, hogy lássa a helyzetet te szemeddel inkább - hogy ha a helyes dologról van szó, csak légy nagyon meggy?z?, légy nagyon logikus és racionális, légy okos, patronáló szül?i jelleg?, vagy beszélj nagyon hangosan, kiabálj, fenyegess, hibáztass, támadj, gúnyolódj, vagy akár üss oda – ellen?rizheted ezzel, hogy a másik személy gondolkodjon és érezze magát az általad megkívánt módon. Úgy gondolod, hogy nem csak nyerhetsz, hanem valahogy irányíthatod a másik gondolatait és érzéseit. A probléma az, hogy bár lehet, hogy irányíthatjuk a másik viselkedését, nem tudjuk irányítani gondolataikat és érzéseiket. Nem számít, mennyire jó vagy az adott témában, mások a gondolatai és érzései nem a mi irányításunk alatt állnak.
• A másik emberre irányuló harag-dömping arra való, hogy ne foglalkozzunk a saját érzéseinkkel. Lehet, hogy saját ön-elhagyásodat vetíted a másik személyre, vagyis nem hallgatod meg magad, vagy nem hallod meg magad, így megtámadod a másik személyt azért, mert nem hallgat téged vagy nem hallgat meg téged. Vagy Te magad ítélkezel magad felett úgy, hogy megtámadod a másik személyt, hogy az elítéljen Téged. Ha megítéled magad, vagy nem hallgatsz magadra, és nem vállalsz felel?sséget a saját érzéseidért, akkor lehet, hogy a másik személyt hibáztatod a b?ntudatért, a szégyenért és a magányosságért, amit érzel.
• Talán rettegnél, hogy ha nyitottan állnál a másik személy el?tt, különösen a partnered el?tt, hiszen attól félünk, akkor a partnere majd meglátja benned azokat a dolgokat, amiket nem szeret. Lehet, hogy a harcok segítségével érjük el, hogy elkerüljük a valódi intimitást, ugyanakkor létrehozunk egy köt?dést épp a harcokon keresztül. A harc közben érezhet? köt?dést biztonságosabbnak érezzük, mint az igazi intimitás létrehozását.
• Talán atttól félsz, hogy ha valóban közel kerülsz valakihez, elveszíted magad, vagy kihasználnak. Ha ez a helyzet, ez esetben a harc lehet egyetlen módja annak, hogy biztonságban érezzük magunkat.
Eközben érezhetünk valamilyen kapcsolatot, köt?dést a küzdelem által, anélkül, hogy ténylegesen elég közel kéne lennünk ahhoz, hogy feladjuk önmagunkat a másik személynek.
• Talán ez az egyetlen módja annak, hogy vitatkozva és harcolva megfékezzük az elutasítás félelmét. A harc lehet a másik személy elvesztését?l való félelem ellen?rzése, elfojtása.
• Talán csalódottnak és tehetetlennek érzed magad egy munkahelyi helyzetben, vagy valaki mással közös helyzetben, és harcolsz a személlyel, küzdötök azért, hogy elengedjetek valami feszültséget egy frusztráció miatt és így nyerhetitek csak vissza az irányítás (hamis) érzését.
• A harag és a kényszeres vitatkozás addiktív – ezzel tudjuk elkerülni az egyedüllét, a magány, a bánat vagy a szívfájdalom érzéseit. Minden addiktív viselkedés lefedi a fájdalmas érzéseket, és a haragos vita-kényzer nem kivétel ez alól.
A kiút a vitákból
Amíg nem akarsz 100% -os felel?sséget vállalni a saját érzéseidért - a te haragod, frusztrációd, b?ntudatod, szégyened, szorongásod, depressziód, félelmed, fájdalmad, magányod, egyedülléted, szívszakadásod, tehetetlenséged mások felett és a helyzetek kimenetele felett, - addig továbbra is használhatod a vitát és a harcot,
hogy tovább is elkerüljük ezt a felel?sséget. Amíg készen nem állunk, hogy szeretettel vigyázzunk a saját érzéseinkre, hogy egy mély és együttérz? vágy legyen bennünk, hogy akarjuk végre megismerni saját gondolatainkat, hiedelmeinket és viselkedésünket, amelyek létrehozzák az érzelmeinket, vagy amíg nem vagyunk hajlandóak szeretetteljes cselekedeteket tenni a magunk érdekében (pl kimenni a szobából) miközben folytatódik a másik szerencsétlen magatartása, lehet, hogy beleragadtunk abba, hogy megpróbálunk irányítani másokat, hátha attól fogjuk jobban érezni magunkat. És amíg teljesen el nem fogadjuk az irányítás lehetetlenségét, hogy nem irányíthatjuk mások gondolatait és érzéseit, addig továbbra is folytathatjuk a kísérleteinket, amik aztán vitatkozásba torkollanak és küzdelmekbe, harcokba.
Csak akkor fogjuk abbahagyni a küzdelmeket, ha megtanuljuk a bels? köt?dés (inner bonding) hat lépését, mert végre 100%-ban felel?sséget vállalunk az érzéseinkért.
Send this article to a friend Print this article Bookmarked 0 time(s)
Comments
Author | Comment | Date |
---|---|---|
Join the Inner Bonding Community to add your comment to articles and see the comments of others... |
Daily Inspiration
We draw people to us at our common level of woundedness and our common level of health. Therefore, if you want your relationships to change from conflicted or distant to loving and connected, be devoted to your own healing and become the kind of person you want to attract into your life.
By Dr. Margaret Paul